TABULA RASA

(Tabula Rasa jelentése: Tiszta lappal)

Reggel dől el minden,
hogy a tegnap húsát rágod-e,
ami mára csak csontnyi lett,
vagy annyi se. Vagy annyi se.

Minden nap egy fehér papír,
amit te írsz tele nem anyád,
és nem apád, vagy fivéred,
barátod. Se az, akinek odaadnád.
Te vagy, aki a tollat fogod,
s bőszen tintába márthatod,
elkezdheted, kitalálhatod,
vagy összefirkálhatod.
Mindegy mit csinálsz,
legfeljebb pazarolsz, játszol,
de ez már régen nem az.
Majd talán megérted, ha rád szól,
s nem hagy, míg komolyan nem
veszed ezt az egészet.
Minden egyes papír érték,
mert ott vagy minden részletében,
s ugyanúgy te vagy a toll,
amit mártogatsz a tintád sűrűjében.
Figyelj! Ne vacakolj. Halad az idő,
bár mindez relatív.
Fontos, hogy mindent lélegezz be,
ami erre az életre hív,
s ne kérdezz, csak óvd a papírt,
a tollat, a tintát, hogy
ne legyen rajta seb, se vér
mielőtt végleg elfogy.
Óvd meg, mert te vagy az,
mert minden egyes nap
magad kell, hogy óvd,
mielőtt teljesen elkap
a vége, ahogy mindenkit,
s mennyi hiábavaló szó,
tett, lélek, minden,
ami folyton javítható.
Óvd meg, s legyél telve
sorokkal. Szép sorokkal,
mit az öröm szül te benned,
s nem veszi el azt senki,
mert ha boldog vagy,
úgy erősebb, már-már mennyei,
mint Ők, ott fent,
kiket egy különös rend
repít le néhanap ide közénk,
mert lentről befelé
vezet minket fent az ég,
és pontosan így lesz egy;

Te a papírral, tintával,
és tollal az egész Élet.